A vizsgaidőszak véghajrájában (három utóvizsgát szabadítottam a saját nyakamba a jövő hétre) ez a pár nappal ezelőtt felfedezett szám valamiért rengeteg erőt ad.
Klisé lenne azt állítani, hogy a 17 millió megtekintésből legalább egymillió az enyém, pedig de.
Valószínűleg az egész napos munka és titokban vizsgára tanulás, valamint a metróban uralkodó hőmérséklet lehetett az oka, amiért nem esett le azonnal, hogy amikor Áder János székesfehérvári középiskolát látogatott, az az én Tóparti Gimnáziumom volt.
Az hagyján, hogy ellátogatott az alma materembe, ott korteskedett a környezetvédelem mellett, humorizált, de még a Tópartis Tutajversenyen is részt vett.
Ez utóbbi úgy számolom, hogy idén tarthat valahol a huszadik évfordulójánál és a tópartisok mellett minden évben hívjuk ilyenkor a többi székesfehérvári középiskola diákjait is, hogy építsenek tutajt és szálljanak be a versenybe, amelynek lényege, hogy a csapatok által eszkábált tutajon át kell evezni a tó túloldalára (ami a fejemben csak úgy él mint a Hajléktalanok Szigete), majd vissza.
Ahogy Barbi fogalmazott, ez túl cuki, menő és abszurd egyszerre.
Waliduda Unlimited 